Úri Szent Imre Általános Iskola és AMI

Az oboa (francia hautbois = 'erős hangú fa') zeneiskolánkban egyre inkább kedveltté váló hangszer. Puha, kellemes hangja igazán szívhez szóló.

Írta: Lukács Ildikó
tagintézmény-vezető

Az oboa (francia hautbois = 'erős hangú fa') zeneiskolánkban egyre inkább kedveltté váló hangszer. Puha, kellemes hangja igazán szívhez szóló. Kevés növendékünk tanul ezen a hangszeren. Ennek oka a zeneszerszám magas beszerzési ára. Növendékeink pár év furulyázás után, ötödik osztálytól kezdhetik meg a hangszer tanulását, de idősebb gyermekek számára nem szükséges hangszertanulási előképzettség.

Az oboa a dupla nádnyelves hangszerek családjába tartozik, kettős nádsíppal megszólaltatott fafúvós hangszer, leggyakrabban grenadilfából készül és 3 részre szedhető. Ezek neve felső rész, középső rész és korpusz. Sokan vélik úgy, hogy az oboa hangja áll az összes hangszer közül a legközelebb az emberi hanghoz. A legtöbb fafúvós hangszerhez hasonlóan a különböző hangmagasságok előállítására hanglyukak szolgálnak, amelyek a rezonáló légoszlop hosszúságát szabályozzák a hangszertestben. Ezeket ezüstözött billentyűk takarják, a tiszta játékot a sok ún. hangolólyuk segíti, melyek a billentyűkhöz kapcsolt áttételes mechanikával nyitódnak-csukódnak. A hangolás a nád mozgatásával történik, a cső meghosszabbításával (nád kihúzása) mélyebb frekvenciát, rövidítésével (betolás) magasabbat érhetünk el. Az oboa az egyik legfontosabb fafúvós hangszer, minden szimfónikus zenekarban az oboához hangolnak.

A nád az oboa fúvókája egy rézcsövecskére cérnával felkötözött két, egymással szembefordított nádlapocskából áll. A két nád olyan módon van egymáshoz szorítva, hogy felső nyílásuk lapított lencseformát képez. Csőszerű másik vége parafával van bevonva és a hangszerfelső részének furatába illeszkedik. Megszólaltatása úgy történik, hogy a megnedvesített, beáztatott nádat a zenész oldalt megtartott, a fogai közé húzott ajkaihoz veszi és levegőt fúj be a kép nádnyelv közé.

Az oboa hangszercsalád

oboa	c	Kellemes lágy hangú hangszer, a zenekarok alaphangszere.
oboa d’amore	a	„Szerelemoboa”, puha lágy, meleg hangú hangszer, Tölcsére enyhén, körteszerűen kitágul. Elsőként Christoph Graupner használta Wie wunderbar ist Gottes Güt című kantátájában 1717-ben, és ettől kezdve a század végéig igen elterjedt volt. Johann Sebastian Bach és Georg Philipp Telemann számos kantátájában is szerepel. A 18. század végétől az angolkürt háttérbe szorította, majd a 19. század végétől modern változatát több szerző ismét használta, többek között Richard Strauss, Claude Debussy. Legismertebb szerepét Maurice Ravel Bolerójában kapta.
angolkürt	f	Hangja kvinttel mélyebb, a tölcsére körteszerűen erősen kitágult. A XIX. századtól napjainkig a szimfónikus zenekerok szólóhangszere.
heckelphon	c	Nagyon mély hangú hangszer, ritkán használjuk.
sarrusophon, kontrabasszusoboa	f	Fémből készül, és játéktechnikája inkább a szaxofonéra hasonlít. Szinte alig használják.